A vér alakos elemei

A vér kötőszövet, amelyben alakos elemeket találunk, ezek a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A vér sejtközötti állománya a vérplazma, melynek különleges tulajdonsága, hogy folyékony, nem tartalmaz kötőszöveti rostokat. A vérplazma legnagyobb része víz, benne oldott ionok, kis molekulájú szerves anyagok és fehérjék vannak.

A vörösvérsejtek alakja fánkhoz hasonlít. Belső terükben legnagyobb részt a vörös vérfesték, a hemoglobin található, amelynek feladata a légzési gázok szállítása. Főleg lányok körében gyakori betegség a vérszegénység. A betegnek nem a vérmennyisége kevesebb, hanem a vér oxigénszállító képessége kisebb. Vérszegénységet okoz, ha a vörösvérsejtek száma kevesebb a szükségesnél, vagy a számuk ugyan megfelelő, de a hemoglobin mennyisége kevés bennük.   

A fehérvérsejtek a szervezet védekezőrendszerének részei. Egyes típusaik bekebe­lezik az idegen anyagokat, mások ellenanyagok termelésével semlegesítik őket. Ha valamilyen baktérium- vagy vírusfertőzést kell legyőzniük, a számuk megemelkedik, de a fertőzés legyőzése után visszatér a szokott értékre.  

A vérlemezkéknek (trombocita) fontos szerepük van a véralvadásban.  A  vérlemezkék által kibocsátott anyagok hatására a vérben oldott fehérjék összegubancolódnak a  és erős hálót hoznak létre, amibe a vér többi alakos eleme is beleakad, ezt nevezzük megszilárdulás után varnak 

ÉRDEKESSÉG: 

Az embereknek átlagosan 5 dm3 vére van.  A legnagyobb emlős a kék bálna, érrendszerében 4000 dm3 vér kering. Egy lónak kb. 30 dm3 vére van, az afrikai elefántnak 245 dm3, míg egy macskának csak 0,25 dm3.  

 

Ön járt már szűrővizsgálaton ebben az évben?

Foglaljon időpontot általános kis vagy nagy szűrőcsomagunkra

img-decor